Sacroiliac ízület


letöltés

Az SI ízület erős, szalagok által stabilizált szinoviális ízületi réspár a gerincoszlop mellett, amely a csípő alján, a keresztcsont felső két oldalán két csont találkozásánál található, a középen található keresztcsont (sacrum) és a csípőlapátok (os ilium) között, a csontok közötti articuláris felszín között, az ízület mozgása a két csont illeszkedését teszi lehetővé. Itt egy aránylag merev ízületről van szó, az őt alkotó csontvégek minimális elmozdulásra képesek egymáshoz képest, hiszen az SI funkcióját tekintve stabilizálja a medencét, rögzíti a gerincoszlophoz. Ebben segíti a medence szalagrendszere, amely egy erős és kiterjedt rendszer, ami összeköti a gerincoszlopot a medencecsontokkal. Az SI első és hátsó részéhez izmok és ízületek kapcsolódnak, amelyek a fájdalom forrásai lehetnek rendellenességkor. A keresztcsont viseli a csípő súlyát, az SI eloszlatja ezt a súlyt, amelynek a fele így a csípőkre és onnan a lábakba megy. Mivel a gravitáció leszorítja a háromszög alakú keresztcsontot a csípőlapátok között, hajlamos egymástól eltávolítani a csípőlapátot, de az erős szalagok megakadályozzák, hogy elmozduljon. Emiatt a kétirányú erő miatt alakul ki a stabil ízület. Néhány ínszalag, amely az SI-t stabilizálja átszövi a keresztcsont és az ilium találkozási pontját, ezeket elől ventral sacroiliac ízületeknek, hátul dorsal sacroiliac ízületeknek nevezik. Más erős ízületek az SI feletti területet töltik ki, erősen összetartva a két csontot. Mint a többi szinoviális ízület, az SI is mozog, ez a nagyon korlátolt mozgás segíti a járást. Az 50 feletti férfiak többségénél a mozgásszegény életmód miatt az ízület összenő, tehát a kor előrehaladtával a keresztcsont és a két ilium gyakran egy csonttá válik, emiatt nem hisz sok sebész az SI sérülésben.

Vitatják ennek az L-alakú (vagy máshol C-alakot írnak) ízületnek a mozgásterét (2 és 18 fok közé teszik), a páros ízület két része együtt mozog (ez a mozgás ún. bikondiláris mozgás: az egyik oldal mozgása a másik ellentétes elmozdulásának felel meg) és a járás megtanulása után olyannyira megnő a stabilitása (erős ínszalagok tartják), hogy az elmozdulás elméletileg ritkán következik be. Az összes többi alsóvégtagi ínszalaghoz hasonlóan az SI is önzáródó mechanizmust biztosít, hogy a járáskor az ellökés stabil legyen: az ízület lezárja az egyik oldalt, amikor a súly átmegy az egyik oldalról a másikra és a medencén keresztül a súly a sacrumról a csípőcsontra tevődik át.

A szalagok stabilitása ellenére azt találtam, hogy azok mégis elszakadhatnak, a leggyakrabban elszakadó a posterior sacroiliac ínszalag. Az SI fájdalom-érzékeny szerkezet, sűrű idegvégekkel. A tünetek tompa, általában egyoldali (unilaterális) alsó háti fájdalom, amely súlyosbodik felálláskor vagy a lépcsőzéskor történő lábhúzáskor, merevség is beállhat hosszas ülés vagy sétálás után. A kisugárzás ritka (csípő, fenék, comb, még ritkábban a térd alá). Az SI rendellenesség során a tompa vagy éles fájdalom is jellemző, amely általában növekszik fizikai tevékenység végzése során. A tünetek súlyosbodhatnak hosszadalmasan tartó pozíciók végzésekor is (ülés, fekvés, állás). Nekem személy szerint ezek közül az ülés szokott a legnagyobb problémát okozni. A fájdalom fokozódhat szexuális közösülés és menstruáció alatt is.

Az SI problémában szenvedőknél kialakulhat feszülés és működési rendellenesség a környező izmokban vagy akár el is csökevényesedhetnek bizonyos izmok a fájdalom miatti akadályozottságból kifolyólag. Fontos itt kiemelni, hogy az SI ínszalagjainak kapcsolódása van a piriformisszal, a biceps femorisszal, a gluteus maximusszal és minimusszal, az erector spinae-vel, a latissimus dorsival, a thoracolumbar fasciaval és az iliacusszal, amelyek szintén fájhatnak.

Az SI probléma lehetséges okai

Az SI rendellenesség egyik oka az ízület instabilitása, amikor a szalagok már nem képesek az alátámasztást biztosítani, az ízület laza vagy hipermobil, ilyenkor a szalagok gyengék, elszakadtak vagy sérültek, holott az ízület maga egészséges. Ez a csípőcsont és a keresztcsont aszimmetrikus, nem passzoló illeszkedését hozza magával, ami fájdalmat okoz. Megváltozott járás és repetitív stressz is vezethet rendellenességhez (például lábhossz különbségnél, gerincferdülésnél, rossz minőségű lábbeli viselésekor, a csípőcsont ízületi gyulladásánál). Az ízület szalagjai terhesség alatt is meglazulnak a relaxin hormon hatására, hogy a medenceízületek szüléskor kitáguljanak. A hipermobilitás ellentétét, a hipomobilitást az ízület túl kis mértékű mozgása okozza, amely kialakulhat a kor előrehaladtával vagy ízületi betegségnél (gyulladásos megbetegedés, fertőzés).

Az izmok kiegyensúlyozatlansága, sérülés (például fenékreesés) és hormonális változások is vezethetnek SI működési zavarhoz. A probléma a nőkre általánosságban véve jellemzőbb, mint a férfiakra. A nyúlás hipermobil SI-hez vezet, végül arhritiszhez is. Terhesség alatt mikrosebek is keletkezhetnek az ízületen.

Máshol azt a besorolást találtam, hogy a fájdalmat a sacroiliitis, az SI begyulladása okozza. Az SI-hez köthető gyakori problémákat összefoglalóan SIJD SI működési zavarnak nevezik: az ízület abnormális mozgása okozza (túl sok vagy túl kevés), amely végül sacroiliitishez vezet.

A kiváltó ok lehet még medencét érő sérülés vagy kórokozók (baktériumok) útján, amelyek egy fertőző gócból a vérárammal vagy a környező szöveteken keresztül jutnak az ízületbe (például húgyúti fertőzés vagy csontvelőgyulladás). A harmadiknak az autoimmun jellegű gyulladás pontos oka nem ismert, okozhatja genetikai hajlam, amelyet valami környezeti tényező előhozott. Ilyenkor a gerincoszlop többi kisízületénél is kontrollálatlan gyulladás lép fel, végső fázisban a porcfelszín és az ízület elcsontosodáshoz vezethet. Hajnali vagy éjszakai derékfájdalom és reggeli merevség jellemző ilyenkor, később merevség és mozgásbeszűkülés jellemző (véglegesen nem gyógyítható ez a fajta gyulladás).

Sok szakértő, aki együtt dolgozott jógikkal úgy hiszi, hogy a fájdalmat az ízület túlzott elmozdulása okozza, amely az ínszalag feszüléséhez vagy a szalag, a porc, vagy a csont kopásához is vezethet. Többféle elmélet létezik a kórtan részleteivel kapcsolatban. Az auriculásis felszínen egyenetlenség keletkezik, ha a csontok elmozdulnak egymáshoz képest. Eszerint a hipotézis szerint a fájdalom forrása, hogy a csontok már nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz. Ha ez huzamosabb ideig így marad, akkor először a porc, majd végül a csont is elkopik, fokozva a fájdalmat. Mivel az erős ínszalagok együtt tartják az SI-t, az egyetlen módja, hogy kijöjjön a helyéről jógázás közben, ha ezeket a szalagokat túlfeszítik. Így egy másik feltételezés szerint a fájdalom forrása a kimozdult vagy elszakadt szalagok és nem az ízületi felszínt ért sérülés. Úgy tűnik, hogy egy nagy mértékű nyújtás megsértheti a szalagokat és kimozdíthatja az ízületet.

Az SI elmozdulása gyakoribb a haladóbb jógagyakorlók és tanárok körében, hiszen ők erőteljesebb nyújtásokat végeznek ismétlődően, és mert sokaknak eleve lazább izmai és szalagjai vannak, így az SI-jük is hajlamosabb az elmozdulásra. Nőknél gyakoribb ez a probléma, mivel csípőjük szerkezete és szélessége miatt az SI kevésbé stabil és egyébként is rugalmasabb szalagokkal rendelkeznek.

A leggyakoribb problémát az okozza, amikor a sacrum felső része túl messzire hajlik az iliumhoz képest a test egyik oldalán olyan aszimmetrikus előre hajlásnál, mint a janu sirsászana, ilyenkor a sacrum elkülönül az iliumtól és az egyik oldalon elé kerül. Más ászanáknál, úgy mint a paschimottanászanánál, ha például az egyik hamstring feszesebb, az egyik ülőcsont akadályozza az előrehajlást és a másik oldal miatt a keresztcsont felső része közeledik az iliumhoz, így kimozdítva az SI-t és túlnyújtja a szalagokat. Ha a sacrum egyik vagy mindkét oldala túlságosan előrehajlik, akkor hajlamos ott beragadni. A keresztcsont keskenyebb hátul, mint elöl, így amikor előrehajlik, akkor az ilium csontok közelebb kerülnek egymáshoz. Ahhoz, hogy a sacrum újra a helyére kerüljön, az ilium csontokat szét kell feszíteni az SI szalagok ellenében, ami nagyon nehéz, hiszen a sacrum és az ilium egyenetlen ízület felszínét kell egymásra csúsztatni.

A hátrahajlás eshet jól és rosszul is az embernek, attól függően, hogy az egyenetlen felszínek találkoznak-e így vagy pedig pont így kerül helyére a keresztcsont. A szétterpesztett lábbal végzett előrehajló pózok, mivel a belső comb izmainak (adductor) a húzásával a szeméremcsontot távolítják, így az SI-t is, a keresztcsont pedig előrefele kimozdul a helyéről. A csavarások az sacrum egyik oldalát a másik felé közelíthetik, az oldalra hajlások miatt becsípődhet az SI egyik oldala, amely tovább lazítja az amúgy is laza interosseous szalagot és a rájuk terhelődő nyomás miatt a felszínek irritációját okozhatja.

A csípőhajlító izmok kiegyensúlyozatlansága is problémát okozhat. A két psoas izom kapcsolja össze a gerinc ágyéki részét a felső belső combcsontokkal. Ha az egyik feszesebb a másiknál, akkor a gerinc egyik oldalát túlságosan távol húzhatja, magával húzva a keresztcsontot is. A két csípőizom a csípőcsont elejét köti össze a belső és felső combcsonttal, egy feszes csípőizom az egyik oldalon SI problémákat okozhat azáltal, hogy a csípőcsontot a keresztcsonthoz képest eltávolítja.

Források

http://physioinfo.hu/betegsegek-serulesek/derek-keresztcsont/mitol-fajhat-a-keresztcsontunk

http://www.gyogytornapraxis.hu/kinesio_tape.html

http://menshealth.hu/enyhitsd-az-izomlazat-kompresszios-nadraggal/

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/10735/a-sacroileitis

http://aum.hu/serulesek-elkerulese-az-si-izulet/

http://www.yogajournal.com/for_teachers/1027

http://www.yogajournal.com/for_teachers/1028

http://en.wikipedia.org/wiki/Sacroiliac_joint

http://en.wikipedia.org/wiki/Sacroiliac_joint_dysfunction

http://www.getprolo.com/sacroiliac-joint-dysfunction/

http://www.sidysfunction.com/articles/misdiagnosingsacroiliacjointdysfunction.html

http://www.videomd.com/SacroiliacJointDysfunction-fv-5834.aspx

http://ajavulasutjai.be/category/anatomia/

Megjegyzés hozzáfűzése