A jóga szanszkrit szó, jelentése: „egyesülni”.

A magyar „iga” szavunk is emlékeztet rá, egyesek úgy is fordítják a jógát, hogy „igába hajtani, összekötni”. De ez nem terhes igát, hanem felszabadulást jelent. Patandzsali az i.e. 2. században gyűjtötte össze és írta le a jóga szétszórt ismereteit.

A nyolclépcsős jógautat külső és belső gyakorlatokra osztotta. Az első négy (milyen cselekedetektől tartózkodj, javasolt cselekedetek, testtartások, légzési technikák), és a második négy (az érzékek feletti uralom, a figyelem összpontosítás, az elmélyülés, egységérzés) ebben a sorrendben követik egymást. A közhiedelemmel ellentétben tehát a jóga nem csupán egymást követő testtartások (szanszkritül: ászanák) sora, hanem mindezt tartalmazza.

A jógával, ha azt kellően tágan értelmezzük, személyiségünkben nevelődünk, a másokkal való együttérzést tanuljuk, élesíti az intelligenciánkat, gazdagítja emlékezetünket, akaratot és erőt ad a cselekvésre. Mindezek együtt növelik testi-lelki egységünket, „egész”-sé- günket. Jógát mindenki tanulhat, és bármely életkorban nekiláthat. Hatásai igen szerteágazóak, és minden gyakorló megtalálhatja a számára legfontosabbat.

A jóga hatásai

Jógázhatsz a testi egészségedért: amit elérhetsz, az a természetes gyógyulás, energiával feltöltődés, fiatalodás, hajlékonyság megszerzése vagy visszanyerése, belső testi egyensúly megteremtése vagy visszaállítása.

A célod lehet az életminőséged javítása.

A jógával fejleszthető a tanulási készség, az akaraterő, a jobb koncentrálási képesség, élesebb memória. Növelhető a szeretet adó és befogadó képességünk. A jóga segítségével jobb sakkozóvá, jobb könyvelővé, jobb hosszútávfutóvá vagy sikeresebb színésszé, fotómodellé válhatsz.

Vannak, akik szeretnének paranormális képességekkel rendelkezni. Ez is elérhető a jógá- val. Hosszas és kitartó gyakorlással a jógik bepillanthatnak, és a szolgálatukba állíthatnak olyan természeti erőket, melyek a hétköznapi ember számára a csodával vagy a természetfelettivel egyenlők.

És végül vannak, akik a spirituális fejlődésük útját találják meg a jógában, az élet nagy filozófiai kérdéseire kapják meg a választ a jóga gyakorlása közben: Ki vagyok én? És vajon ki az az Én? Honnan jöttem? Hová tartok? Miért vagyok itt? Mi az életem értelme, van-e oka a megszületésemnek, vagy ez csak a véletlenek összjátéka?

Különböző jógastílusok léteznek néhány ebből (hatha jóga, bhakti jóga, karma jóga, rádzsa jóga)más-más megközelítésben tanítanak. A mai nyugati világban óriási választékban megtalálhatók a különféle jógastílusok, és már a nevükkel is segítenek választani, hogy a jelenlegi céljaidnak megfelelőre találj rá: gerincjóga, kismama jóga, baba-mama jóga, stb. Ha helyesen tanítják a jógát, a gyakorló ráébredhet arra, hogy magát az életet tanulja. Ide tartozik a test mély belső ismerete és a lelkivilágunk, a kedélyállapotunk megismerése és átalakítása. Ez utóbbiban segít hatékonyan a jóga egyik legfontosabb eleme: a meditáció.

Meditáció A jógának majdnem a legmagasabb foka, a „samadhi” felé vezető utolsó előtti lépcsőfok a meditáció. A szanszkrit samadhi szót sokféleképpen fordítják, például a tudat feletti lét, vagy találkozás az igazságban – a felé vezető útnak foghatjuk fel a különböző jógatechniká- kat, köztük a meditációt is.

Azonban ha látsz valakit mozdulatlanul csukott szemmel keresztbe tett lábakkal ülni, még nem biztos, hogy meditáló embert látsz. Sokminden egyéb is történhet ebben a pózban: gondolkodás, álmodozás, képzelgés, szendergés…, stb. Az igazi meditációhoz erős koncentrációs készség és az érzékszervek feletti teljes uralom megszerzése szükséges. Ha ez megvan, és kitartóan gyakorolsz, a meditációval lecsillapíthatod a folyton háborgó kedélyedet, belső viharaidat, rávilágíthatsz a belső sötét foltokra, és megtapasztalhatod a meditáció gyógyító és boldogító hatásait.

 

Az elme lappangó energiáit felébresztheted, és olyan új vizekre hajózhatsz, amelyek semmilyen korábbi tapasztalásra, emlékképre nem hasonlítanak.